|
(F)utóirat
08-11-26
ELKÖLTÖZÜNK!!! http://f-utoirat.blog.hu/ -ra!!!Kicsiny blogunk költözni kényszerül erről a site-ról,és a továbbiakban a f-utoirat.blog.hu égisze alatt lesz nyomon követhető ténykedésünk...aki eddig olvasott,az tegye ezután is... a cím nem lett bonyolultabb,sőt :)... Ott folyt.köv. Pacsesz
Csab. Gebasz.A futóirat hasábjairól kénytelen kelletlen,el kell távolítanom az empéhármakat,és a beharangozott Once filmrészletet sem tehetem fel...mivel utána néztem,hogy ezen anyagok szerzői jogvédelem alatt állnak... ergo legyek én akármilyen kis légypiszok itt a hálón... nem kizárt,hogy valami rosszindulatú f*szfej rám húzza a vizes lepedőt... a készülő videot feltehetőleg egy youtubeos kanyarral oldom meg...bár szerintem még az is lazán törvénybeütköző...agyalok egy pöttyet még,aztán meglássuk... a zenék nagyrészének viszont sajnos lőttek...08-11-25
Once... Filmrészlet,előszó.Hamarosan kikerül az "elektrohasábokra" annak a filmnek egy általam kivágott részlete,amelynek megtekintésekor a könnyeimmel küszködtem minden lelki erőmmel.Hálát adtam az égnek,amikor filmnéző partnerem elhagyta egy kis időre a zónát,mert ha bennem maradt volna az a kifelé türemkedő érzelmi "góc",talán kárt tett volna ott belül...Durva film..a legdurvább,amit valaha láttam.A legszebb,a legszívbemarkolóbb,és (számomra) a legaktuálisabb.Én nem vagyok filmkritikus,nem is értek hozzá...nem is vagyok nagy film fan... általában 10 filmből amit egy évben beteszek a lejátszóba,kb 3-at sikerül végignéznem,mert a felénél rámjön a zenehallgatási vágy.. ez van.. én zeneorientált vagyok... viszont ez a film nem ereszt el,sőt.. meg sem merem nézni mégegyszer...viszont mindennap szeretném látni... nyilván azért van ez így,mert maga a film menete is sokszor csavarodik zenés megoldások közé,így szoros egységet képezve a vizualitás,és a muzikalitás közt.. ezért (is) talált el ennyire engem... Glen Hansard muzsikája pedig önmagában is egy kisebb csoda... szívfacsaró szomorúságot áraszt,és ez az ami az én gyengém..én ezért élek,és kb ezért is fogok meghalni... Tehát nemsoká érkezik egy részlet... lehet készíteni a zsebkendőt,és a vígaszbarátot is helyezzétek talonba...
Addig is Písz. Detroit Metal City - díemsí fákkin kréziOhayo, Ma egy animét mutatnék be a kedves olvasóknak (Adri, Csabi ;D ) pár mondatban. Detroit Metal City. A cím magáért beszél. Én sem azért kezdtem nézni, mert ismerem az alkotókat vagy mi, hanem, mert ami metal az ugye rossz nem lehet, téma lezárva.
Negishi Sōich egy egyszerű vidéki fiú, aki
él-hal a zenéért. Történetesen még gitározni is tud, nem is akárhogyan. Negishi
kedvence a svéd popzene, azon belül Kahimi Karie (aki, amúgy gyanúsan japán
XDDD). Soich-kun egy nap fogja sátorfáját és elindul Tokióban, hogy ott
beszálljon egy divatos pop zenekarba, ezzel megvalósítva álmát. Az elképzelése
megközelítőleg sem azonos a további történésekkel. A zenekar, amibe „véletlenül” bekerül egy „atomhalál” death metal banda, a Detroit Metal City (DMC fákkinkrézi). Mikor Negishi színpadra lép, teljesen kikel magából és „átalakul” II. Johannes Krauserré, aki a fogával gitározik, nőket erőszakol (persze, csak a díemsí legenda szerint) és a világ kettékúrásáról, valamint a gyilkolásról énekel. Két társával Nishidával (dobok), akit a zenekarban Camus-nak, hívnak, és Wadával (gitár), aki a színpadon Jagi-sama, akkor népszerűségre tesznek szert, hogy pikk-pakk ők lesznek Japán egyik legnépszerűbb zenekara. A 12 OVA amellett, hogy betekintést enged egy elmebeteg black/death metal zenekar színpadi létébe, még elmeséli Negishi zenekarból való kilépési próbálkozásainak folyamatos kudarcait is. A kudarcokért általában a bőrszerkós manager asszony a felelős, aki minden díemsí daltól „fákin vet” lesz (mindenki fordítsa le magának). Negishi, amelett, hogy igazi kínszenvedésnek éli meg a death metalos létet, még titkolni is kényszerül, hogy kivé alakul át minden este telihold fényében. Ennek oka nemes egyszerűséggel egy szolid, kedves, nem éppen metal fan hölgy Aikawa Yuri (szép keresztnév XD). Neggochan neki írta első dalát még közös egyetemi éveik során
még langyipop stílusban. Persze ez a titkolózás millió félreértésre ad okot, minket, nézőket pedig nem egyszer késztet a székről való leesésre. Amint, azt már ti is tudjátok, szeretem a gondolatmeneteimet kérdések hadával lezárni, ezért most is így teszek, mielőtt kitérnék az anime „hátterére”. Vajon meddig tudja titkolni Negishi valódi kilétét? Vajon elfogadja-e Aikawa-san a fiút így is, mint a túlvilág ura II. Krauser? És vajon milyen magasra ívelhet még a DMC sikere?
Ez a sztori személyes ajánlásomat élvezi, nem véletlenül. Kitüntetett helyet foglal el ez a mű kedvenc animéim sorában. Őszintén megmondom, nem tudom, mikor röhögtem ennyit egy animén és a vicces még az, hogy a zene is kegyetlenül jó.
Egy kis technikai segítség azoknak, akik kedvet kaptak: Torrent az egész sorozathoz: http://isohunt.com/download/53063826/detroit+metal+city.torrent És felirat: http://animeaddicts.hu/downloads.php?filelist.5.3397 (katt a zöld nyílra középen)
Busz,és ártatlan tűnődés,meg Matrix,meg kisf*szom :)Útközben,illetve a buszmegállóban megejtett elmélkedéseim közepette eszméltem rá sokadjára,hogy bizony itt a "mátrixban" valami nagyon el van tolva.Eddig is nyilvánvaló volt,hogy így van ez a nagy dolgokat illetően,de hogy még olykor-olykor az egészen apró-cseprő kis villanásokban is oltári nagy error jelentkezik..idegtépő... mit tehetnél ugye 2008-ban,egy buszmegálló lokáljában,ahol a busz nem óhajt megérkezni,és tököl negyedórákat...hát stírölöd a csajokat... Ugye ha már nem érezheted,nem érintheted a kolónia egyik tagját sem,legalább a szemed elégíthesd ki valamilyen ártatlan módon...de...de...... még ebben is hiba van....illetve inkább akkor jelentkezik a gebasz amikor ez a dolog egy nüansznyi időre átfordulhatna egy két oldalú történetbe.Amikor is történetesen az alanyod vissza pislantana rád egy pillanat töredékére,majd egy mosolyt eleresztve tovább is állna,felkapaszkodva az érkező busz peremére..és mit ad isten...még a tréfa kedvéért sem jó neked az a busz...ez a jobbik eshetőség,mert leginkább azzal talája magát szemben az ember fia,hogy akit izomból hesszel,az viccből nem vet rá egy kósza pillantást sem... még csírájában elfojtva azt a kis tündérmesét az elmédben, hogy:... "de mi lenne ha"... ha mondjuk odalépnél... ilyenről szó sincs... teóriám záró sorai pedig arról ejtenek meg tanúbizonyságot,hogy amíg te legelteted a szemed félénken,de meggyőződve arról,hogy tök durva amit/akit látsz...addig téged a másik sarokból egy olyan szempár les tétovázva,akire a poén kedvéért sem tekintenél rá... El van ez baszva... ezúton üzenem az ősz fószernek a fényes ajtó mögött,hogyha akkora Kocka,mint amekkorának beállítja magát.... írja már meg kicsiny bűzös,szennyes Bűntetőtelepünk jobb verzióját...és ha már a Mátrixban vagyunk,egy hazug valóság rabjaiként.. legalább élvezzük!!! KÖcsög!!! XXXDDD 08-11-23
Köszönet.Bár pár osztályt már kijártam életem során,s tanulmányaim közben az osztályfőnökök jöttek,mentek hol ügyesebben,hol ügyetlenebbül passzolgatva egymásnak a stafétabotot,én mégis egyetlen egy embert,illetve hölgyet tartok számon OSZTÁLYFŐNÖKKÉNT,s nem más ez a személy,mint a poszt 12/A összetartó ereje,Bodnár Ilona.Egyénként közelített mindenkihez,és emberi hangon szólt mindannyiszor azokhoz az emberpalántákhoz,akiknek gondolkodásmódja és szemlélete nagyban függött az ő személyétől (is).Nemcsak állásként,hanem hivatásaként tekintett a posztjára...Nem hagyott senkit sem kallódni,és az óráin mindig figyelemfelkeltő anekdotákkal adott hitelt annak,hogy nem csupán egy újabb 45 perc kényelmetlen,és kelletlen lebonyolításáról van szó... sokszor húzott ki engem a csávából,és sokszor a meglévő szimpátia volt az,ami megóvott engem a súlyos következményektől....köszönettel tartozom neki ezért,és azokért az apró elrejtett közbeszúrásokért is,amelyek néha gyanúsan vettek éles kanyart kifejezetten az én hallójárataim felé... Köszönöm..Köszönök mindent,és köszönöm a kis borítékba rejtett üzenetet,melyet a ballagáson kaptam....
...A következőképpen szól...nem csak nekem,mindenkinek..
"Erősnek kell tudnia magát az Angyali médiumok.Állítólag az angyalok valóban kísérik lépteinket utunk során, én pedig egyre inkább kezdem felismerni azt a csatornát,amelyen keresztül megkapom a válaszokat...amelyen keresztül eljut hozzám a lényeg,és ez nem más mint a zene...Mindenki más,és más formában kapja meg a fenti üzeneteket,olyan módon amelyekkel a leginkább képes azonosulni...akár egy könyv,amit hirtelen ajánlottak neked...akár egy személy,akivel beszélsz...én meg próbálom itt elsunnyogni a konkrétumot,aki ismer,úgyis tudja,hogy a zenén belül mire gondolok...
" Ha te is félsz,figyej és tanulj a példámból.. Közeleg a pillanatA napokban vált letölthetővé FankaDeli új nótája a http://www.nightchild.hu -ról, amiben Mr. Busta is tevékenyen részt vesz. A dal címe Palackposta. Témáját illetve a jelenlegi hazai állapotokat boncolgatja. Még friss, majdnem, hogy még gőzölög, így jómagam is, csak 4-5 alkalommal tudtam meghallgatni. Tökéletes folytatása a Magyar földre és a November 1. című nótáknak. Feri hazaszeretete egyre jobban átitatja a zenéjét és ez nem csak a szövegre, hanem a minőségre is rányomja bélyegét. Nem mintha Fanka eddigi munkássága nem lett volna kifogásolhatatlan, csak éppen ha az eddigi lemezeire azt mondanánk, hogy szívvel lélekkel írta a dalokat, akkor az új számokra, azt mondanám, hogy két szívvel és két lélekkel. Remélem Feri soha nem fogja olvasni ezeket a sorokat, mert az eleve fejletlen íráskészségemnek köszönhetően, nem elég, hogy nem profik az ajánlásaim, de még sokszor félreérthetőek is. Sokszor negatívan csapódik le az is, amit pozitívan vetek monitorra. No de visszakanyarodva a Palackpostához, a dal szövege kifogásolhatatlan, úgy szókimondó, hogy nem küld el senkit az anyjára, nincs káromkodás és mégis szigorú, kemény. Mr. Busta részei is nagyon tetszenek annak ellenére, hogy nem szeretem a zenéjét, szövege olyan témákat említ félszavakkal, amit más szégyelne kimondani és ezeket a gondolatokat Feri is folytatja a refrénben. Az alap jellegzetesen fankadelis a szomorú zongora pötyögéssel. Megígérem, hogy többet nem ajánlok reppet, mert az ilyesfajta kritika, ajánlás meg ilyesmi távol áll tőlem, mind képességeim, mind "tehetségemet" tekintve távol áll tőlem. Még egyszer utoljára elmondom, hogy ez nem kritika, csak annyira jó a dal, hogy felakartam hívni rá a figyelmet! A dal annyira mély nyomott hagyott bennem, hogy bennem is megszületett egy „dal". Íme:
Közeleg a pillanat
Nézz körbe hol tart a világ, Tudom nem csak az én hibám, Hogy kimosott agyú élőholtakkal van tele, Az ország jobb és bal oldali fele. Aki nem velünk van, az, természetesen ellenünk, Mert tudják, hogy szívünkben van igazi fegyverünk. Ami nem pisztoly, s nem vipera, Hanem a hazaszeret, mely őszinte s tiszta. Mit nem értesz ezen, kedves miniszter úr, Miért vagy te az, ki a zsebünkbe nyúl. Miért vagy te, ki kínozza a népet, Az embereket, akikért élned kéne. Nem érdekel, hogy honnan jöttél s ki vagy, Remélem, érzed, hogy közeleg a pillanat, Mikor elszáll feletted egy turulmadár, Hogy beteljesítse rajtad Isten akaratát. Remélem, érzitek, hogy közeleg a pillanat, Mikor kezünkbe kell vennünk sorsunkat, S szembeszállunk a gonosszal. Így lesz kis Hazánk frontvonal, Mert aki Magyar, annak küzdeni kell, Mert nem végezhetjük a süllyesztőben. Nem engedhetjük, hogy ezer év munkája elvesszem, Hogy annyi szenvedés és harc hiába való legyen. Ha most feladjuk, akkor hiába űzte ki a törököt Hunyadi, Hiába vetette papírra örökérvényű sorait Ady. Hiába adta vérét Töhötöm és Álmos, Hiába írta meg a Nemzeti Dalt Petőfi Sándor. S persze hiábavaló volt a munkája Kölcseynek is, Ha a Magyarok Himnuszát már senki sem tiszteli. Közeleg a pillant, mikor harcba indul a nemzet, S aki utunkba áll, annak csak Isten kegyelmezhet.
2008-11-21
Mély.Álmatlanságba fulladt hajnalok,álmok közé szőtt nappalok...mindannyian tudjuk ezt,a valóság pereme éles...mi itt pengeélen táncolunk...csak óvatosan...innen karnyújtásnyira sincs a tátongó szakadék... a szikla ormain bújok el...tenyerem sérti fel,ahogyan kapaszkodom....kezemen megannyi sérülés. Várok,és Vérzem... nézem ahogyan hív a mély... sokszor jártam ott...a zord hegyek gerincein óvatos léptekkel... Sűrű köd mélyéből törnek elő a hegy lábai,és már te is jártál ott... Itt fent tűnik kegyesnek,jobbnak,szebbnek... a mélységből felszálló álmok visznek csak magukkal fölfelé... vérző szemeinkre fátyol...velük szállok feléd...08-11-22
Na hello mindenki,
Megint csak nem saját magam indíttatásából írok. Feltételezem mindenkinek egyértelmű, hogy köbö 3-4 ember közül, aki hat rám melyik az, aki ismét erre késztet. A tegnapi este elég "érdekesen" alakult számunkra, számunkra, igen-igen. Nem szeretnék senkit sem nevesíteni magamon kívül, mert már így is túlságosan "kotnyeles" vagyok egyesek szerint :) Megjegyzem, teljesen jogos a megállapítás. Ez az egyik legrosszabb tulajdonságom. Aztán jön, az, hogy mindenki elkezdek írni valamiről és a végém mindig ott kötök ki, hogy ÉN. Most is...
Pisz Düh.A Tegnapi történések nyomán éledt harag,most olyan erővel taszigálja bennem vissza az értelmes,és átgondolt mondatokat...hogy egyszerűen képtelen vagyok bármit is leírni... most is küzködöm a szavakkal...Majd egy nyugodt pillanatban folytatom.Talán elolvasod majd..Te... ..hazug...szélhámos.. 08-11-21
Techikai probémaDöme Közeleg a pillanat című verse hiányosan került fel, hamarsan pótolja!!!!FankaDeli km. Mr.Busta - Palackposta -Mivel tudom jól,hogy lusták vagyunk,és hogy nem fogjuk venni a fáradtságot arra sem,hogy INGYEN letöltsünk egy dalt....hiába ajánlotta hangzatosan a figyelmekbe Döme barátom,ezért most feltettem ide... legyetek ketten,max hárman,akik ide látogattok néha...ezt a dalt itt talán csak meghallgatjátok,ha már pici munkát belefektetve feltettem nektek... Nekem most ne..ne gyertek azzal,hogy nem szeretjük a reppet,meg hogy a szöveg jó,és a dallam,de nem tetszik a szövegmondás.. nekem ezt ne magyarázd be... tudom,hogy tudod..hogy fankaDeli olyat tud,amit nagyon kevesen rajta kívül..tudom,hogy tetszik neked ez a zene mélyen,és az is,ahogyan fogalmaz... Nektek kedves "tagadók",az nem tetszik,hogy amikor Kőházy Feri megszólal,akkor nem a hazugságot kapod készen,nem a hamis gyógyírt... nem azt a szép dallamot,amit egy számodra nem egyértelmű nyelven támasztottak alá szöveggel...pl angolul... ahol nem kell szembesülni a lényeggel.. Nektek az nem tetszik,hogy benne van minden..hogy benne vagy te...benne a gyengeséged,a gyarlóságot,a sok bűnöd amit elrejtettél... nektek a kellemetlen valóság nem tetszik ebben a zenében... de ezen ideje volna túllépni.. és ezt a dalt meghallgatni... mert bár szimplán zenehallgató fülével hallgatva ez egy gyöngyszem minden szempontból... itt a tartalmi többlet az,ami miatt nem hagyhatod ki... nem hagyhatod ki,ha érző ember vagy
Lehet,ha olyan pillanatodban vagy,talán sírni fogsz... de nem kell félni...akkor láttad meg a valót..akkor láttad meg magad.. Ennyi...
08-11-20
?...Annyira képtelenül hangzik...annyira a világ menete ellen szólna,és annyira rácáfolna a negatív meglátásomra az,ha tényleg úgy történne,ahogyan azt megálmodtam ébren... a nap minden ötödik percében... ...és már nem is hibáztatom magam amiatt,hogy a hitem hamvad a napokkal párhuzamban... olyan távoli már... mégis.... valami belső hang csak hadar... a jelek meg mindenhol képviseltetik magukat... hogy nehogy megfeledkezzek róla...bár amúgy sem nagyon lennék rá képes... Létezhet az,hogy ennyi idő után?... volt már valaha ilyen történet a földtekén?...Nem tudom...nem hiszem... és mégis.... valami belső hang csak hadar...Én győzködöm magam...lehet...én győzködöm magam..Tél.Levert.Semmilyen.Ahogy olykor komótos,olykor meg száguldozó léptekkel vonulunk át a télbe,úgy ébredezik bennem az átlagosnál is komorabb énem.Valahogy elvesznek itt a színek,és az ízek,begubózunk,sorra éktelenkednek napirendünkön a nemkívánatos,levert pillanatok... Megfojt a külvilág színtere,megfojt a város is,szinte nem hagy levegőt...nem is járok messze a valóságtól,sőt... ilyenkor már a fák is ódon sóhajjal nyögik utolsó oxigéndús kinyilatkoztatásaikat,és álmosan ásítanak,ahogyan téli álmukba hajlanak lassan...mivel ők a mi oxigén ellátásunk főbástyái,a levegőnk elodázhatatlanul romlik... nem is beszélve arról,hogy a hideg levegő nehezebb,így nem száll fel,a nyakunkon marad azzal a rengeteg széndioxiddal,amit az alvó fák nem szívnak már be helyettünk... Megül a közvetlen légterünkben a sok szennyeződés,és nehezen cserélődik... megfojt a város.. nem hagy levegőt...Szar közérzet,szar minden... színtelen,szagtalan,semmilyen tél...
...még ha lenne hó... ha a zúzmarás ablakomon árkokat rajzolna egy tétova holdsugár...ha jégcsapok élednének az ereszen,és csodálhatnám a fagyos lelógó fürtjeit... de itt csak a kopott beton...csak a nehéz levegő...csak a nehéz léptek...csak a nehéz szívek... 08-11-19
Beseech - Sunless Days - 2005 -Csak felzizzent egy aprócska levél,ezen az elhalt ágon,amit ezúttal Szerda névre kereszteltek...Nem Kamu lemez kritika ezúttal,csak megemlítés szintjén közlöm,hogy ráakadtam egy svéd gótikus gárdára.... finom impressziókat ébresztett csepp szivemben ez a muzsika,amolyan igazi éjszakai album,ködfátylas lelkű rokkerek,és nyitottabb kevésbé rokkerek tehetnek vele egy próbát...szerintem nem fogják megbánni...bár gyengébb riffállóságúak mégis csak óvatosan.A hangzás szép masszív,a gitárok modernek,mélyek,húznak döngölnek ahogy kell.Valahol az újhullámos Theatre Of Tragedy,esetleg Mortal Love közé esik ez a hangzáskép,azonban itt egy fickó is dalol,kellemes mély orgánummal vértezve.Type O Negative behatásokat én nem tapasztaltam,állítólag van...hát nem tudom...mindenesetre kellemes mély hangon vokalizál a srác... feltehetőleg egy réges-régi Danzig Nóta is újra lett gondolva,de ha nem akkor a hasonlóság miatt már egy plusz pont jár a Vikingeknek... A melankólia mérvadó a lemezen,szép zongora,és szinti díszítések,középtempós dalok,Jól Csengő szirén női ének...lehellet finom bársonyos setét lepel eme album,olykor fülzsír nyomorító Riffekkel. Jó ez. Kell neked. Hidd el. :) Beseech - Sunless Days - 2005.
Azok a szép napok, csak arra gondolok...Bár a téma nem egzakt ugyanaz, mint Csabié, de hű bajtársam gondolatai ékesen szólva elkezdték szőni már rég legombolyított elképzelésem fonalait. Újra bebizonyosodott, hogy sokkal egyszerűbb írni, ha szívből jön. Olyan ideát szerettem volna monitorra vetni, ami nagyon rég rágdossa csöpp lelkemet, még akkor is ha nem egy kardfogú tigris agyaraival, csupán egy ujjszülött fejletlen fogaival… Otthonom a Futó utca. Egy kis megjegyzés gyanánt hozzáfűznék annyit, hogy a felnevel szó nem jelenti azt, hogy édesanyáink ne gondoskodtak volna rólunk. Édesanyám amióta élek mindent megad nekem és ahogy Csabi anyukáját ismerem, valószínűleg Csab. Sem azért lógott velem az utcán, mert anyukája kilökte az ajtón. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert Fank Feri szövegeiben is elég éles ellentmondásnak érzem, azt, hogy egyik dalban az utca neveli másik Vilma néni szendvicseit ették az Opel Kadet hátsó ülésén… Mondjuk valószínűleg Ő is íly képletesen értette, csak ő nem olyan sutyerák mint egyesek… , hogy mihaszna megjegyzéseket fűzzön a gondolataihoz. Mondjuk én díjaznám az ilyesmit, mert néha a magyar szövegeknél sem jön át, hogy mit is akar a jóember közölni. Na de nem is húzom tovább az időt itt a hónap leggyorsabban megírt verse: Ja még valami. Csabi utólagos engedelmével címül a blog nevét válaszottam, mert szerintem tökéletesen illik rá.
(F)utóirat
Itt éltük átlagos, szürke életünk, Ma álmok helyett csak ipari darukat nézhetünk. Áldozatait, csak a magány szedi manapság, Nem pedig a „savany-édes” éjjelnappalis kannás. Régen nem számítottak a célok vagy a biztonság, Mert nem a diszkókat jártuk, hanem az utcát. Nem volt miért, sem hogyan, sem hova, Csak egy dolog számított: az utca illata. Nem hallatszik már harsány röhögésünk az éjszakában, Légkalapácsok zajától szenvednek a Futó utcai árnyak. Míg mások a milliókat szórták, Mit láttunk mi? Az utcát. Azt az utcát, ami anyáinkkal karöltve felnevelt, Akkor is, ha olykor a hátunkon térdepepelt. Nincs annyi macskakő a Futóban az egytől a negyvenegyig, Ahány éjszakát virrasztottunk eddig, Ebben a öreg utcában pont itt. „Van pár szép év itt a vállapon” Mindent amit tettünk bevállalok, Csak kapjam vissza azt mi egykor mindent jelentett, Azt a Futó utcát amit porosan is szerettem!
2008-11-19
Csabinak…
Szürke...És...Pont.Vannak ezek a napok...ezek az igazán furcsa napok...Bár a szótáramban a furcsa szó most leginkább pejoratív értelemben szerepel..... Szóval vannak ezek a rezzenéstelen napok,amikor csak én reszketek,és a külvilág mintha kikapcsolt volna.Mintha nem is lenne.Semmi történés,vagy olyan jelenet,ami egy apró színfolt lehetne a hold alatt...Amolyan árnyként suhanok az emberek,és a kötelező letöltendő órák között... senki nem szól,nem figyel fel rám,és ez mintha fordítva is igaz lenne. Csak forgolódom kelletlen az ilyen napok sodrában,mint a farakás alján a férgek... Talán ezek a pillanatok azért adottak,hogy kicsit befelé tudjak figyelni... érdekes,hogy ma nem szeretnék berúgni...bár terveim közt szerepelt ma egy,vagy két sör...igazából értelme nincsen,csak azért,hogy valami mégis legyen... de nem.. nem kell... legyen ez a hétvégékre a korona,ha más már nem ékesíti azokat... Legalább legyen mire várni... félre értés ne essék,nem maga a szesz az,amit várok...úgy igazából...hanem azok a percek,amelyeket együtt tölthetek el valakivel,illetve valakikkel,s fokozatosan ívelő mosollyal oldódjunk fel az ördög szív melengető receptjében... csak úgy kavarodjanak,és oldódjanak fel a gondolatok a szeszben,aztán beszéljünk meg olyasmi dolgokat,amikről amúgy hallgatnánk... Nem azért mert titkok,hanem inkább azért,mert mindannyian tudjuk,hogy ami a szívünket nyomja,az nem igazán fog megoldást nyerni... ...néhány sör után találunk megoldást...jóllehet néha fiktív,vagy földtől elrugaszkodott...jóllehet,hogy olykor prosztó....de néhány böfögés kíséretében máris könnyedebben fellelhető egy-egy kérdésre a válasz. Fellazult idegpályákon könnyedebben lépdel a gondolat is....
Drága Futó Utca... :'(
08-11-18
Szerényke olvasói "tábort" felmutató kis digitális kuckómat,most ismét egy zeneszámmal támogatnám meg..
Cuccossal kapcsolatban..legyen az metál,repp,vagy akármi...
(ezt csak a csököttebb Zenei befogadóképességűek miatt jegyeztem meg... értük is tenni kell.. ) MES - Lágy Szellő - 08-11-17
Tool - Lateralus - (2001)Nem tudom ki hogyan van vele,illetve kinek milyenek a zenehallgatási szokásai,hogy hogyan szemlél egy-egy zenei kivetülést,mennyire odafigyelően,és egységesen hallgatja a zenéit,de tény,hogy vannak olyan korszakalkotó kiadványok,amelyeket nem szabad háttérzeneként működtetni...Számomra ilyen jelenség a Tool 2001-es lemeze,és ahányszor hallgatom,annyiszor merül fel bennem az a gondoltat,hogy talán ez az egyik legjobb dolog,amit valaha elkövethettek ezek az arcok.Ma jutottam arra az elhatározásra,miszerint egy valamire való lemez első 3 dala,meg kell,hogy határozza az egész album atmoszféráját,és előre kell vetítse mindazt,amit mondani,adni,illetve mutatni kíván a cuccos...Ezen LP esetében már az első dal tökéletes esszenciáját képezi mindannak,aminek elébe nézünk majd az elkövetkezendő 78 Percben!!!Feltehetőleg kis lélekszámú az a réteg,akikhez teljes terjedelmében jut el ez a fajta muzsika(mármint a szívükig),azokhoz képest főleg,mint mondjuk akiknek lövésük nincsen arról,hogy mit is kezdjenek mindezzel...Minden egyes hangja olyan elvont,mélységes szférákból fakad,hogy olykor szavak nélkül is szinte filozófiai mélységeket tárnak fel szimplán a zenei motívumok...látszólag ez ellentmondás,de aki pihent már meg egy lélektikkasztó nap után a tool albumaira,az hajlamos velem egyetértésben ezt gondolni... Ahogy már említettem,az album nyitó dala magában hordoz mindent,mindent egybe sűrítve,amit a hangulat,és az atmoszféra frontján megtapasztalhatunk majd. Nem egy könnyed darab a "The Grudge",a maga szerény 8 és fél percével azt hiszem merész vállalkozás nyitánynak,de amint felcsendülnek a hangok,érezni fogjátok,hogy itt bizony nincs üres járat.Fokozatosan éledő,szinte lépcsőzetesen emelkedő hangulati faktor,a végletekig fokozva...nem rest belehajolni a drámaiságba,bár inkább éteri feszültségkeltésnek nevezném..hullámzó dal,elhúzott,de nem unalmas pihentetésekkel,szigorúan a fokozás érdekében.Egy részletnél,amikor minden a tetőfokára hág,szinte izzik a levegő,a hangfalakban zihál a membrán...Maynard torkaszakadtából ordít,feltárva olyan szellemi,és lelki energia csatornákat az adó,és a hallgató közt,amilyenekre sajnos kevés példa akad... Okos,kiérlelt zúzás,nem fénysebességgel,csak irdatlan súllyal,és pszichedeliával.A dob,és a gitár ahogy feléled az andalító,pihentető taktusokból,szinte tsunami jellegű tonnás vízoszlopként tornyosul a fejünk felett,roppant,szinte másvilági erővel... egyszerre láttat,roppantul expresszíven lelki szemeink előtt különleges villanásokat,flasheket...olykor komor és sötét,máskor egy éteri "külvilágban" találjuk magunkat,egy elvont absztrakt környezetben... ...a fák közt ülő férfi,igazán erőteljes,mind mentálisan,mind fizikailag.. egy kőtrónon üldögélve láncraverve...a fák ölelik körül,a levegő szinte vágható,amolyan királykék...bokrok és növények emelkednek szemeink sarkaiban,s csodálkozva fedezhetjük fel,amint hófehér rikító fényben pompáznak a fűszálak,s a fák lombjai... s lám...egy madár is zihál... a földön kifordult,talajhoz szegezett szívvel,s gyönge szárnyaiban karók éktelenkednek... Még nem adta fel... ahogyan egyikünk sem adhatja fel,és ahogyan James Maynard sem adja fel... hallani a hangjában,minden szavában... minden éteri rezdülésében... minden művészien megkomponált dühkitörésében... Nálam ez a lemez 10-ből 100 pontot érdemel... Mert kiemel,mert elvisz,elrabol,ebből a világból... rabul ejt,és elkalauzol egy olyan belső utazásra,amit enélkül az album nélkül nem kezdhetsz meg... Szerepe van a világban,és szerepet tölt be az emberek lelkében. 10ből 100 pont.. hallgassátok meg.Figyelmesen. Tool - Lateralus - (2001) Csab. |